1.rész

Nana szemszöge

 Reggel az ébresztő idegesítő hangjára ébredtem. A szemhéjaim szinte felpattantak mikor eszembe jutott, hogy ma évnyitó. Már megint egy olyan év, ahol ezek között kell lennem. Nem szeretek suliba járni. Vagyis, csak abba a bizonyosba nem. De ma mégis vissza kell mennem, és immár második évemet fogom ott tölteni. Hogy miért járok egy olyan suliba, amibe egyáltalán nem szeretek, ennek csak egy oka van. Amikor még anya élt, megígértem neki, hogy egyszer én leszek a legjobb táncos.
 Gyorsan letusoltam, felöltöztem és szaladtam le a konyhába. Apa a konyhában főzőcskézett.  A napjait szinte ezzel tölti. Tavaly nyitotta meg saját kis ramen boltját.
-Apa ByungHun már el is ment?
 -Igen kislányom. Na de gyere már, és reggeliz meg.
 -Aigoo.. sosem vár meg. Amúgy meg késésbe vagyok, szóval majd a suliban veszek valamit. Szia apa. - ezzel ki is rohantam a házból.
 A kapuban már ott volt az egyetlen barátom JongIn, de csak Kainak hívja mindenki. Együtt indultunk el a suliba. Kai is úgymond a „menők” közé tartozott úgy, mint a bátyám is, de ő mégis barátkozik velem. Az évnyitó után bementünk a termünkbe. Újra magamban ültem, mert Kai Tao padtársa volt. Inkább elővettem egy könyvet és olvasgattam addig, míg a tanár nem jön.
-Héé nézd a könyvmolyt!- kiabálta oda nekem Zico.
Már éppen vissza akartam szólni neki amikor a barátnője lecsitította. Ők az egyik leghíresebb páros a suliban. De most Seenán meglepődtem, hogy úgymond megvédett. A tanár jelent meg, és mögötte egy lány jött. Bemutatkozott majd az ofő mellém ültette.
-Szia! Nichan vagyok.-mutatkozott be kedvesen.
 Én csak bámultam. De utána leeset, hogy nekem is be kéne mutatkoznom.
 -Szia Nana vagyok.

 Seena szemszöge

 Na igen az igazgató újra elmondta a hegyi beszédét, de végre befejezte és mehetünk az osztálytermünkbe. Zico ott ült már a helyén, körülötte egy tucat lány. Igen, elég menő a sulinkban, és persze ő a jelenlegi pasim. Odamentem hozzá, és erre ő elküldte az összes lányt. Mostanában be van fenyítve, mert tavaly elég félreérthető helyzetben láttam az egyik csajjal, de azóta kapott tőlem egy második esélyt, amely egyben az utolsó is. -Szia Baby! - köszönt miközben leültem az előtte lévő padba, közben áthajolt és adott egy csókot.
 - Na mi az semmi szia?
 -Szia…
- Most meg miért vagy ilyen ? Nem tettem semmi rosszat. -közben leült mellé UKwon.
 -Persze, hogy nem..- hamar leakartam zárni a témát, egyrészt nem akartam UKwon előtt veszekedni másrészt úgyis a múltkori incidens felemlegetése lett volna a vége, inkább adtam neki egy puszit.
-Héé nézd a könyvmolyt! - Mutatott a sarokban ülő olvasgató lányra akit Nanának hívnak. Igazából nem sok mindent tudtam róla, csak azt, hogy L.Joe tesója.
 -Jaj hagyjad már. - szóltam rá Zicora.
 Ezt utálom benne, hogy neki muszáj beszólnia mindenkinek. Ezután jött HaYoon, SueMin és Nicole a barátaim. Nicole leült mellém, de nem is tudtunk beszélni, mert jött a tanár és mögötte még valaki.

NiChan szemszöge

 Végre én is beköltözhettem Szöulba, a tesómhoz, mert a szüleim valahol a világ másik végén dolgoznak, már megint. Első napom a suliban. Nem is tudom mire számítsak, Oppa azt mondta minden rendben lesz, de én ebben nem vagyok annyira biztos. Bekerültem abba az elit suliba, amibe a bátyám HimChan is jár, persze elég nehéz volt, de végül is sikerült . Hogy milyen suli ez? Táncos és énekes képző. HimChannal végre beértünk a suliba, az évnyitót lekéstük. Amikor felértünk a teremhez, egy tanár állított meg minket, akiről kiderült, hogy a leendő osztályfőnököm.
 -Szóval ő a húgod HimChan?.-Szólalt meg a hölgy.
-Igen ő az én drága hugicám.- Ölelt meg.
-Szia. Én Ji SooMin vagyok az osztályfőnőköd. Remélem jól fogod itt magad érezni.
-Kim NiChan.- mutatkoztam én is be neki végül.
 HimChan közben bement a terembe, majd én is az osztályfőnökkel. Mikor beértem minden szem rám szegeződött. HimChannie csak kacsintott egyet, ezzel jelezvén, hogy minden rendben. Az ofő intett, hogy mutatkozzak be.
 -Sziasztok Kim Nichan vagyok. Most költöztem ide. Örülök hogy megismerhetlek titeket, és remélem jól kijövünk majd.
Ezután egy üres székre mutatott, az ablak mellet az utolsó padban, egy szőke hajú lány mellé.
-Szia NiChan vagyok.- köszöntem neki, mikor leültem mellé, de valójában nem úgy nézett ki, mint aki meg akar szólalni. Majd egy pár másodperc után rám mosolygott.
 -Szia Nana vagyok.